EFOP: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program

Ez egy dokumentum, ami a következő nyolc évre pályára állít minden magyarországi oktatásfejlesztést. Vagyis két kormányzati ciklus oktatásfejlesztési mozgástere.

Nem térnénk ki a dokumentum részletes értékelésére, csak egy vázlatot adunk, milyen területeken szeretne fejleszteni a program. Egy részletes értékelést, véleményt az OktpolCafé oldalán olvashatunk és aki ebben érintett vagy érdekli a téma, annak kifejezetten javasoljuk is.

Az EFOP tartalma: intézkedések, alintézkedések és műveletek

19. intézkedés: A minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása, korai iskolaelhagyás csökkentése

1. Korai iskolaelhagyás csökkentése, a képzettségi szint növelése, a köznevelési rendszer esélyteremtő szerepének javítása
Műveletek:
a) a korai iskolaelhagyás arányának csökkentése.
b) a befogadó nevelés támogatása 
c) a nemzetiségi nevelés-oktatás szakmai támogatása

2. A pedagógusi életpálya és a pedagógusok folyamatos szakmai fejlesztése
Műveletek:
a) a pedagógusképzés folyamatos hozzáigazítása a megújuló köznevelési rendszer és a társadalom igényeihez
b) a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének biztosítása 

3. Tartalmi, módszertani fejlesztések
Műveletek:
a) a tanulói ismeretek és attitűdök szintjének emelése, fejlesztése
b) a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése összhangban az új tantervi-tartalmi szabályozókban megjelenő követelményekkel
c) az új tantervi-tartalmi szabályozóknak megfelelő taneszközök fejlesztése, bevezetése, elterjesztése
d) a pedagógiai kreativitás és újítás, valamint a tehetség támogatása a köznevelés minden szintjén

4. A köznevelés ágazati és intézményi irányításának fejlesztése az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében
Műveletek:
a) tényeken alapuló szakpolitika és gyakorlat révén fenntartható, költséghatékony köznevelés és ágazatirányítás fejlesztése
b) a köznevelés ágazat teljes standard irányítási, minőség értékelési rendszerének kialakítása
c) a pedagógiai szakmai szolgáltatások és a pedagógiai szakszolgálatok által nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése és egységesítése

20. intézkedés: A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül

1. A korai iskolaelhagyás csökkentése kompetencia- és személyiségfejlesztő programokkal
2. A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése a nem formális és informális tanulási alkalmakkal
3. Alapkompetenciák fejlesztése érdekében az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése a nem formális és informális tanulás eszközeivel (pl. validáció, e-learning)

Összegzésül pedig Radó Péter oktatáspolitikai elemző véleménye az EFOP-ról: “Setényi Jánossal régóta arról beszélünk, hogy az uniós csatlakozás óta Magyarországon közpolitika helyettesítő fejlesztés folyt az oktatásban: a kormányzatnak voltak közpolitikai céljai, de ezeket nem azok implementációjával, hanem az implementációt helyettesítő fejlesztésekkel szerette volna átültetni a gyakorlatba. Az EFOP átböngészése után megváltozni látszik a helyzet. A tervezett fejlesztések általános célját tekintve két minta szervetlen keveredését látom.

  • Az EFOP közoktatást érintő intézkedéseinek egyik csoportja alibi fejlesztés, a kormányzat világképén tökéletesen kívülálló, az EU oktatáspolitikai céljai között viszont központi szerepet betöltő prioritások érvényesítése. Ilyen alibi fejlesztések például az SNI inklúziós vagy a korai iskolaelhagyás csökkentését szolgáló alintézkedések. Látnunk kell azonban, hogy kommunikációs értelemben az alibi fejlesztések is jól szolgálhatják a rendszer-átalakítást. ugyanis az épülő rendszerrel kapcsolatban joggal fogalmazódik meg annak lemorzsolódást, korai iskolaelhagyást, szelektivitást és a roma tanulók szegregációját erősítő jellege. Az EFOP-ban e hatások csökkenését szolgáló alibi fejlesztések könnyen kifogják a szelet a bírálók vitorlájából. (Az sem mellékes, hogy az Unióval szemben követett látszatkeltő kommunikációt is jól szolgálják ezek az intézkedések.)
  • A fejlesztések másik csoportja közvetlenül a nagy rendszer-átalakítás céljait szolgálja. Ezek közé tartozik például az államosított pedagógiai szolgáltató rendszer kapacitásainak fejlesztése, az egyentankönyvek fejlesztése, vagy a centralizált bürokratikus irányítási rendszer bejáratását szolgáló fejlesztések. A „rendszerbe” illeszkedő fejlesztési elemnek tűnik a rengeteg, számos különböző műveletbe szétszórt hatalmas továbbképzési puffer is, amely hajlamos lesz konkrét fejlesztési célokhoz nem kapcsolódó „szabad pénzként” viselkedni. “

 Forrás: OktpolCafé

Címke: , , , ,
Kategória: Hír, blog, Oktatás