Megérzed, ha valaki téged néz a tömegből?

Vaklátás kialakulása. Bevezetés a neuropszichológiába

Észlelés és tudat Kötetünkben az észlelés tárgyalásakor két olyan fogalom is ismételten felmerül majd, amelynek tisztázása már most szükséges. Ez a két fogalom az észlelés és a felismerés. Kezdjük a felismeréssel.

látási problémák vakság neurológia látásromlása

A pszichológia ezt a kifejezést általában az észlelt tárgy, esemény azonosításának vaklátás kialakulása használja, a szakkifejezéssé vált felismerés fogalmat pedig az angol recognition alapján. Az angol szó őse latin, a re előtagból és a cognoscere igéből származtatjuk. A felismerés recognition tehát olyasmit jelent, mint az ismét elt tudás. Vegyük észre, hogy ez a kifejezés az észlelés egyik lényegi funkciója, azaz az érzékelési mintázat és a környezet megfeleltetése, az azonosságra adott, következetesen egyforma reakció, azaz a cselekvés.

Jusson eszünkbe William James burgundi borral kapcsolatos példája. A különböző alkalmakkor és nagyon különböző körülmények vaklátás kialakulása látott, ízlelt, szagolt bort felismerjük, mi több, még meg is tudjuk nevezni.

Vegyük észre, hogy milyen lenyűgöző az a sebesség és az erőfeszítésnek az a látszólagos hiánya, amely ezt a felismerési folyamatot jellemzi. A felismerési folyamat a pszichológia mai ismeretei szerint mégsem ilyen egyszerű dolog.

A felismerést az észlelés elemi folyamatai alapozzák meg. Amikor valakivel egy mozi előterében beszélgetünk, az illető hangját el kell tudnunk különíteni az olyan háttérhangoktól, mint a többiek beszéde, zene, utcai zajok erről a jelenségről a hallási észleléssel foglalkozó fejezetekben még sok szó lesz. Ezt a differenciálási folyamatot az észlelés szakirodalmában az elkülönülés kifejezéssel jelöljük.

Az elkülönüléshez legalább két lényeges működés szükséges. Az egyik, hogy beszélgetőpartnerünk hangjának összetevőit azonosítsuk, tehát valamiféle vonás- sajátság- vagy jegyelemzést a magyar szakirodalomban az angol feature kifejezés eltérő fordítása miatt mindegyik előfordul végezzünk.

a vízilónak gyenge a látása hyperopia 6 dioptria

A másik, hogy az így azonosított sajátságokat perceptuálisan csoportosítsuk, és így azok egyetlen észlelési tárggyá összeállva elkülönüljenek a háttérzajoktól.

Ezek a működési törvényszerűségek, azaz a vonáselemzésre épülő elkülönülés és csoportosítás a felismerésnek az észlelés szintjén meghatározó feltételei. Ezek hiányában észlelési hibák jönnek létre.

látás és szteroidok látvány külföldi szerző

Az eddigiekből kitűnik, hogy az észlelést olyan feldolgozási teljesítménynek tekintjük, amelynek eredménye megfelel az észleléssel közvetített környezetnek, szolgálva ezzel a környezethez való alkalmazkodást. Az észlelést természetes módon olyan folyamatnak is tekinthetjük, amelynek mindig tudatában vagyunk.

Látászavar

Kevés olyan kérdés van, amely a pszichológiában annyi vitát eredményezett volna, mint a tudat meghatározása, illetve a tudat és a megismerőfolyamatok viszonya. Itt most csak az észleléssel foglalkozunk, ezen belül is azokkal a jelenségekkel, amelyek az észlelésnek kimerítik azt az ismérvét, miszerint az észleléssel közvetített környezetnek megfelelő a személy viselkedésében megfigyelhető alkalmazkodás, nem teljesül ugyanakkor az a feltétel, hogy ennek a folyamatnak a személy tudatában van.

A kérgi információfeldolgozás első lépései: a sztriatális kéreg A sztriatális kéreg felépítése és feladatai A vizuális információ kérgi feldolgozása az agy posterior pólusán található sztriatális kéreggel kezdődik. A sztriatális kéreg,[ 3 ] más néven az elsődleges látókéreg jelölése általában V1 a Broadman-féle citoarchitekturális felosztás es áreája. Legnagyobb része az occipitális lebeny mediális felszínén, a fissura calcarina két partján és az occipitális lebeny posterior pólusán helyezkedik el. Akárcsak a neokortex többi része, a V1 vastagsága is kb. A rétegek száma igazából több, mert a IV.

Mivel rossz látással szinkron tudat kérdései és elméletei a pszichológiai tanulmányoknak általában későbbi szakaszában kerülnek szóba, itt most egy olyan, viszonylag egyszerű filozófiai elméletet használunk keretként, amely megkönnyíti az észlelés és tudat kapcsolatának megértését. Ez a megkülönböztetés egyben azt jelenti, hogy a tudat maga nem egységes konstruktum.

Az vaklátás kialakulása ennek a hozzáférési tudatnak a megnyilvánulása. Ez azonban nem jelenti szükségszerűen azt, hogy az információfeldolgozásnak tudatában is vagyunk. Azt a szubjektív tudatosságot, amely azzal jellemezhető, hogy tudomásunk van elménk aktuális működéséről, fenomenális tudatnak nevezzük.

Végül pedig az vaklátás kialakulása az önmagunkról való általános tudás megnevezésére szolgál. A tudat eltérő minőségeinek megkülönböztetése az észlelés és tudat kapcsolatának megértésében annak ellenére jó kiindulópontként szolgálhat, hogy Block véleményét nem minden tudattal foglalkozó filozófus és pszichológus osztja.

A lényeg, hogy az észlelés és tudat szétválására disszociációjára utaló jelenségek a hozzáférési tudat, és nem általában a tudat hiányára utalnak. Ezek a jelenségek a küszöb alatti szubliminális vagy tudat alatti észlelés, a perceptuális elhárítás és a vaklátás jelenségei.

Küszöb alatti észlelés A küszöb alatti vagy szubliminális, vagy sokszor kissé félrevezetően tudat alatti észlelésnek nevezett jelenség onnan kapta a nevét, hogy a cselekvést meghatározó észlelési teljesítmény olyan tárgyakra jön létre, amelyek olyan alacsony intenzitással vagy olyan rövid ideig jelennek meg, hogy az észlelőnek vaklátás kialakulása ferde a látásod róluk, azaz a tudatosság küszöbe alatt maradnak.

A beszámolók szerint a nézők tömegesen vásárolták az így reklámozott termékeket. Annak ellenére, hogy Vicary később elismerte, hogy ezt a történetet valemelyik hirdető meggyőzésére találta ki, sokan hisznek a küszöb alatti ingerek cselekvést befolyásoló erejében.

Ezeknek a történeteknek is köszönhető a küszöb alatti ingerekkel történő kísérletezés elindulása. A küszöb alatti inger egyik ilyen kísérlete Marcel nevéhez fűződik.

Marcel egy módosított Stroop-feladatot használt. Az úgynevezett Stroop-hatás lényege, hogy az írás színe és a szavak jelentése ütközik, a gombnyomási válaszhoz szükséges idő reakcióidő megnő. Marcel a módosított paradigmában színes tintafoltokat használt, az vaklátás kialakulása adott válasz bekövetkeztét pedig gyorsítani, illetve lassítani tudta aszerint, hogy a tintaszínnek megfelelő kongruens vagy attól eltérő inkongruens szó előzte-e meg a tintafoltot.

Az ilyen ingereket nevezzük előfeszítő prime- ingereknek. Ebben így nem is lenne semmi újdonság.

Megérzed, ha valaki téged néz a tömegből?

Marcel azonban az előfeszítő ingereket igen rövid ideig adta, valamint maszkoló elfedő ingert is használt. Az előfeszítő inger hatása így is megmaradt.

A kérdés itt az, hogy miként definiáljuk a küszöb alatti ingerlést, azaz az észlelhetőség szubjektív néha észlelhető vagy objektív soha nem észlelhető küszöbét határozzuk-e meg.

Az empirikus adatok szerint úgy tűnik, hogy szubjektív küszöb esetében van szubliminális észlelés, objektív küszöb esetében viszont nincs.

Ezt bizonyítják az ugyancsak a Stroop-paradigmát alkalmazó Cheesman és Merikle ami 1. nézetet jelent is, akik szerint szubliminális észlelés a szójelentés alkalmazása miatt szubliminális szemantikai aktivációnak is szokás nevezni akkor van, ha az előfeszítő detektálhatósága az objektív és szubjektív küszöb közötti a szerzőknél százalék.

A környezet ingerei, eseményei vaklátás kialakulása agyi terület idegsejtjeinek összerendezett, az ingerhez, eseményhez időben kötött, szinkronizált aktivitását váltják ki. Az így létrejövő választ nevezzük kiváltott potenciálnak KP. Nevét onnan kapta, hogy az egyébként kis feszültségű elektromos jel a háttértevékenységhez képest erősen szinkronizált a vaklátás kialakulása ingerhez.

Magukat a kiváltott potenciálokat csak külön számítógépes eljárással, átlagolással tudjuk a háttértevékenységtől elkülöníteni, vaklátás kialakulása. A kiváltott potenciálok több hullámösszetevőből állnak, vaklátás kialakulása a létrehozó áramfolyás iránya határozza meg, azaz pozitívak vagy negatívak. A kísérleti pszichológia kevésbé használja a leginkább a szenzoros feldolgozás épségének monitorozását végző klinikai vizsgálatokban elterjedt kiváltott potenciál kifejezést. Az eseményhez kötött és nem függő kifejezés arra utal, hogy az agyi jel pontosabban jelmintázat a környezet ingereihez eseménynek nevezzük őketazok megjelenéséhez szinkronizált, időben kötött.

Adott esemény villogó pont, tárgy képe, arc, beszédhang, szó, mondat stb. Egy-egy komponens jellemző elvezetési helyét és a megjelenés kiterjedését ezt eloszlásnak nevezzük a jelért felelős agyi áramforrás jellemzői nagyság, irány, hely határozzák meg. Hillyard elméleti EKP-görbéje, amelyen láthatók az agytörzsi kiváltott válaszok I-VI és a polaritás és megjelenési sorrend szerint sorszámozottilletve betűvel a, b, d is jelölt komponensek.

Az SW a lassú hullám megjelölésére szolgál Az EKP-összetevők komponensek osztályozására az elmúlt évtizedekben többféle rendszer is kialakult. Ezek közül ma is használatos annak az időnek latencia az alapján történő besorolás, amikor a komponens maximális nagyságát eléri csúcsamplitúdó.

Ezeket osztályozva vannak korai, közép- és hosszú latenciájú komponensek. Ez az elnevezés azt sugallta, hogy az exogén komponenseket külső, az endogéneket pedig belső tényezők határozzák meg. A külső itt az események fizikai tulajdonságaira nagyság, intenzitás stb. Ma azokat a vaklátás kialakulása, amelyeket elsősorban az ingerek fizikai tulajdonságai határoznak meg, vaklátás kialakulása komponenseknek nevezzük.

Ezek elsősorban a szenzoros feldolgozás agyi korrelátumai. Nevüket polaritásuk és csúcslatenciájuk ideje vagy megjelenésük sorrendje alapján P50, N vagy P0, N1 kapják. Az eseményhez kétféle látás potenciálok jellegzetes összetevői az elterjedten használt megnevezésekkel.

Ezeket a válaszokat soha nem látjuk egyszerre és egy helyen, a hullámok szerkesztettek. Mégis el tudjuk képzelni, hogy az önmagukban így nem fordulnak elő, kivéve, ha kivonásos eljárást alkalmazunk feltüntetett összetevők miként módosítják az amúgy is összetett képet A kötelező komponenseket követő valamennyi EKP-hullámot a legáltalánosabban kognitív komponensnek nevezzük. Ezzel azt fejezzük ki, hogy elsősorban a pszichológiai feldolgozási folyamatokkal és az esemény modalitásától jelentős mértékben vaklátás kialakulása, azaz alapvetően megismerő funkciókkal korrelál.

Ezeknek a komponenseknek a nevében többféle elnevezési konvenció érvényesül: A komponens a jellemző elvezetési helyen megjelenő polaritás és csúcslatencia szerint kapja nevét: ilyen a P, amely az esemény megjelenését követően ms milliszekundum körül megjelenő pozitív hullám.

A komponens polaritása és az összetevők sorrendje szerint kapott sorszáma, valamint további osztályozása szerint kapja a nevét: ilyen az N2b, amely a második negatív komponens egyik azonosított komponense. A komponens polaritása és jellegzetes megjelenési helye szerint kapja nevét: ilyen a bal ante- rior negativitás LAN — a nyelvi szerkezetépítés EKP-korrelátuma.

A komponens nevét polaritása és az a megismerő funkció adja, amellyel korrelál: ilyen az eltérési negativitás ENa feldolgozási negativitás PNa hibázáshoz kötött negativitás ERN. A komponens nevét jellegzetes megjelenési tulajdonsága vaklátás kialakulása meg: ilyen az állandó negatív kitérés CNV.

heinrich shegren szemész gyakorlat, hogy az emberek láthassák

A kognitív alternatív elnevezés: hosszú latenciájú összetevők megjelenése és változása az események feldolgozási folyamataival figyelmi folyamatok, felismerés, azonosítás, döntés, felkészülés-várakozás, emlékezeti keresés, a nyelvi jelentés és szerkezet feldolgozása stb.

Ezen ugyan minden összetevő megtalálható, tudnunk kell, hogy ebben a formában a jelek soha nem vezethetők el egyszerre. Látható, hogy az egyes modalitásokban látási, hallási a kötelező komponensek azonos nevet viselnek.

A meleg égövön hideg van

Tudnunk kell azonban, hogy a két modalitásban az ezekért felelős feldolgozás eltérő. A hallás esetében az inger fizikai tulajdonságaira elsősorban az N N1a látás esetében a P P1 érzékeny.

A vizuális eseményhez kötött potenciáloknál a Pat az NN N1 hullám követi. Ez már sajátos érzékenységet mutat a vizuális esemény kategóriájára egyszerü inger, tárgy, arc is. Mindkét modalitásban jellegzetesen változik az N N2 összetevő, amelynek tipikus elvezetési helye a hallási N1-hez közeli, a vizuális P1-N-től távolabbi.

A meleg égövön hideg van - Vaklátás, nagyüzemi garázdálkodás, ricinussal kent képességek

Az N2 két összetevőre bontható. Az N2a-t nevezzük eltérési negativitásnak EN. A komponens korábbi elnevezése az össze nem illési negativitás volt az angol MMN — mismatch negativity a látást javító szemgyakorlatamely egyben utalt a folyamatnak arra a jellemzőjére, hogy a korábbi, ismétlődő ingerek szenzoros emlékezeti nyomával az eltérő inger deviáns nem egyezik, nem illik össze.

Az N2b neve az N2a külön nevének elterjedt használata vaklátás kialakulása egyszerüen csak N2 vagy N Az N2 a figyelmi feldolgozáshoz kötött jellegzetes komponens, a hallási vagy látási eseményre irányuló szándékos figyelem vagy figyelmi váltás egyik EKP-korrelátuma.

Az ábrán feltüntettük még a várakozás, elvárás jellegzetes komponensét, a cNV-t, valamint a döntés, kiértékelés jellegzetes korrelátumát, a P komponenst. Ezekkel a módszerekkel eltérő kérdésekre kereshetjük vaklátás kialakulása választ. Vaklátás A vaklátás blindsight kifejezést annak az észlelési jelenségnek a jelölésére használjuk, amelyet az jellemez, hogy az ebben szenvedő beteg a látótérfél adott részének kiesése, azaz az adott területen megjelenő tárgyak tudatos észlelésének hiányában vaklátás kialakulása képes ezekre megfelelően reagálni.

A legkorábbi beszámoló a vaklátásról ből Riddochtól származik idézi Weiskrantz Riddoch hadiorvosként szolgált, és olyan katonákat tanulmányozott, akiknek lőtt sérülése a vizuális kérget érintette. A betegek egyetlen tárgyat sem voltak képesek leírni, a tárgyak mozgását viszont észlelték. Riddoch ezt a látókéreg maradványműködésének tulajdonította. A vaklátás kialakulása kifejezést Larry Weiskrantz híres betegének, D. Ennek ellenére képes volt arra, hogy a felé nyújtott kezet megragadva az őt üdvözlő személlyel kezet fogjon.

hogyan lehet egyszer javítani a látását Kurpatov a látásról

Weiskrantz vizsgálatai kiderítették, hogy D. Ilyen volt a bemutatás helye, a vonalak téri iránya, a tárgyak mozgásiránya.

Milanovich Domi Néha pont a pozitív gondolkodás mérgezi meg az életed Hogy lehet, hogy gyakran a leglehetetlenebb szituációkban is képesek vagyunk észlelni, ha figyel minket valaki? Az érzés, hogy valaki vagy valami bámul rád — esetleg egy folyamatosan megfigyelése alatt tartó kacsa — nem feltétlenül misztikus, minden fizikai magyarázatot nélkülöző, természetfölötti jelenség. A  BBC írása alapján azonban úgy tűnik, könnyen lehet, hogy csak arról van szó, hogy a látásunkért felelős agyi építőelemek még bonyolultabbul működnek, mint gondoltuk. A szemek által továbbküldött információ feldolgozásáért ugyanis nem kizárólag az elsődleges látókéreg felelős. Az agy ezen területe, és az onnan továbbított információ felel azért, hogy az vaklátás kialakulása táruló színes és részletgazdag világ képe létrejöjjön.

A látási észlelés tanulmányozásakor szó lesz a feldolgozás elkülönülő alrendszereiről, és ott majd mélységében is megértjük, hogy az észlelésnek miért pont ezek a minőségei maradtak meg. A tudat kérdése szempontjából azonban elég meggyőző, hogy itt a hozzáférés tudatossága sérül, és nem a tudat más minősége. Perceptuális elhárítás A perceptuális elhárítás fogalma a pszichoanalízis szótárából került át az észlelés pszichológiai irodalmába.

A jelenség összhangban vaklátás kialakulása Sigmund Freudnak azzal az elképzelésével, hogy az elhárító mechanizmusok már a percepció szintjén is működnek, azaz az elhárítás vaklátás kialakulása az ént ego védi azáltal, hogy már a bejutás szintjén elutasítja, megakadályozza vaklátás kialakulása fenyegető, kellemetlen ingerek feldolgozását.

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A látászavar az éleslátásnál rosszabb látást jelent.

A legelső kísérleti munkák egyike Blum azt vizsgálta, hogy a tachisztoszkóp az ingerek gyors, rövid idejű bemutatását lehetővé tevő készülék, vaklátás kialakulása számítógépek megjelenése előtt ilyet alkalmaztak a vizuális észlelés vizsgálatában segítségével felvillantott, érzelmi feszültséget keltő képek megnevezése eltér-e a semlegesekétől.

Kiderült, hogy a kísérleti személyek a semleges képekből csaknem háromszor annyit neveztek meg, mint a látással érzékeljük, elfojtással járó képekből. A hosszabb bemutatási idejű képeknél azonban ez a hatás nem jelentkezett, Blum ezért arra a következtetésre jutott, hogy perceptuális elhárítást az inger váltja ki, de a válaszrendszerben jelenik meg.

Ez az úgynevezett ingerhatás-hipotézis eltér minden olyan felfogástól pl. Eriksenamely szerint az elhárítás nem a válasz, hanem a percepció szintjén jelenik meg. Ez utóbbi feltételezést azonban nem igazolják a későbbi kísérletek, amelyek azt mutatják, hogy érzelmileg telített vagy tabuszavak esetében maga a felismerés, a megnevezés a rosszabb, és nem az ingerfeldolgozás. Ha ugyanis ezeknek a szavaknak a megjelenési helyét kell jelölni, a találati arány nem különbözik MacIntosh A perceptuális elhárítás esetében tehát ismét milyen gyenge látás jelenik vaklátás kialakulása van szó, hogy a hozzáférési tudatosság változik, illetve a feldolgozás végeredménye a szubjektív küszöb szerint változik.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az észlelés tudatosságának különleges jelenségei mindenekelőtt a hozzáférés tudatossága, és nem általában a tudat szempontjából értékelhetők igazán.