Látássérült viselkedési jellemzők. A látássérülés hatása a gyermek fejlődésére

Bízunk abban, hogy bár az érzékszervek működése és minősége az életkor előrehaladtával csökken, megfelelő optikai korrekcióval szemüveg vagy nagyító az esetek többségében korrigálható a látásélesség. Azokat, akiknek látása születésüktől kezdve sem tökéletes, vagy későbbi életkorban betegség, baleset, vagy más ok következtében visszafordíthatatlanul megromlik, látássérülteknek nevezzük.

Mellettünk, közöttünk, velünk élnek. A látássérült gyermekek óvodába, iskolába, a fiatalok középiskolába járnak, sokan egyetemre is, vagy szakmát tanulnak és munkába állnak.

Mit tegyünk, ha viselkedési zavarokkal küzd a gyermekünk? 1. rész

Magyarországon a látássérültek körülbelül fele-kétharmada együtt nevelődik ép társaival integráltan tanul valamelyik általános iskolában. Ezért felértékelődik a többségi iskola pedagógusainak az a tudása, amelynek birtokában látássérült tanítványaik beilleszkedését segítik.

I A látássérültek pedagógiájának hatásrendszere

A teljes elfogadás optimális állapotához bizonyos ismeretek és szociális készségek megszerzésén keresztül vezet az út a tanárok és a tanulói közösségek számára egyaránt. Kit tekintünk látássérültnek? A látási fogyatékosság a gyengénlátás, az aliglátás és a vakság fogalma szemészeti, gyógypedagógiai, szociális és professzionális szempontú kategória. Jelen tanulmányunkban a pedagógiai szempontok kerülnek előtérbe. A látássérülés mértéke a látásmaradvány szemészeti adatai alapján határozható meg.

Azt, hogy kinek mennyi a látásmaradványa, a látásélesség vagy vízus mutatja meg. Ez a látássérült viselkedési jellemzők felbontóképességét kifejező mérőszám, amely a látássérülés fokát a teljes látás százalékában vagy tört formájában adja meg.

Jelenlegi hely

Látássérült viselkedési jellemzők az adatot a sajátos nevelési igényű tanuló szakértői véleménye is tartalmazza. A vízus jele nagy V betű, amely után két sorban találhatóak a két szem látásélességét jelző számok: felül a jobb, alul a bal szemre vonatkozóan. A látóképesség látássérült viselkedési jellemzők meghatározásakor a látásélesség mellett a látásteljesítmény kifejezés is használatos.

A látásteljesítmény tágabb értelmezésre ad lehetőséget: kifejezi a maradék látás felhasználásának képességét, amelyet befolyásol az egyén képességeinek fejlettsége, érdeklődése és tapasztalatai. Amikor látásról beszélünk, akkor elsősorban látássérült viselkedési jellemzők közeli és a távoli látásélességre gondolunk, ám a látás képességének egyéb fontos tényezői is vannak. Ezek: a perifériás látás, a színlátás, a kontrasztérzékenység és a látótér, amelyek a különböző szembetegségek következtében eltérő mértékben sérülhetnek.

Vizsgálatuk, a sérülés mértékének ismerete befolyásolja a pedagógiai munkát is. A gyengénlátó tanulók látásélessége 0,1 felett van. Az aliglátók látják a nagyobb tárgyakat, súlyosabb esetben csupán a fényt érzékelik.

Vak az, aki nem érzékeli a fényt sem. A látássérülésnek ilyen látássérült viselkedési jellemzők formája ritkán fordul elő. A látássérülés oka a szem valamelyik részének, vagy az ingerközvetítő látóidegnek a fejlődési rendellenessége, betegsége, sérülése, vagy pedig a kérgi látóközpont sérülése következtében kialakult működési elégtelenség.

A látássérüléssel kapcsolatos pedagógiai következmények A gyengénlátó, aliglátó és vak gyermekek sajátos nevelési igényű tanulók. Pedagógiai szempontok A pedagógiai szempontból történő kategorizálás aszerint differenciálja a látássérülteket, hogy képesek-e a síkírás-olvasásra vagy sem.

látássérült viselkedési jellemzők

Ebből a szempontból a látásélesség számszerű adataitól függetlenül a látássérülteknek két csoportját különböztetjük meg: 1 A tanulóra látáson alapuló vizuális információszerzés jellemző.

Ők segédeszközzel képesek olvasni, írni pl. Ebben az esetben a tanulók a vizualitás elsődlegessége mellett különböző mértékben támaszkodnak a hallási auditív és a tapintó típusú taktilis információkra látást segítő eszközök. Ebbe a csoportba sorolható minden gyengénlátó gyermek és az aliglátó tanulók egy része.

Maradék látásuk még segédeszköz igénybevételével sem teszi lehetővé a síkírást-olvasást. A tanulást, az ismeretszerzést befolyásoló tényezők A tanulás módját és körülményeit alapvetően meghatározza a látásmaradvány mértéke.

A vizuális fogyatékossággal élő gyermekek szocializációja a társadalom számára.

A látássérülés kialakulásának ideje és körülményei is befolyásolják a tanuló kondícióit. Az esetleges koraszülöttség ténye egyéb problémát: idegrendszeri gyengeséget, halmozottan hátrányos helyzetet is eredményezhet.

látássérült viselkedési jellemzők

Az oktatás, nevelés folyamán lényeges figyelembe vennünk, hogy a szembetegség milyen mértékben befolyásolja a közelre és a távolra látás minőségét — előfordul, hogy nagyon gyenge távoli látás mellett olyan jó marad a közeli látás, hogy esetleg segédeszközzel lehetővé válik a síkírás a jó látás minimális távolsága az olvasás. A pedagógiai munkában a megmaradt funkciókra támaszkodhatunk — azokat fejleszteni, a hiányzókat kompenzálni kell.

Vak tanulók a befogadó iskolában A látássérült gyermekek eredményes neveléséhez-oktatásához gyakran nem elég az általános pedagógiában megszokott mozzanatok, eszközök, módszerek alkalmazása. Az új feladatok teljesítése innovatív szemléletű, együttműködésre kész pedagógiai munkával valósítható meg.

A tapintva olvasás és írás A vakok pontírás-olvasást tanulnak.

A pontnak mint íráselemnek a felfedezése Charles Barbier nevéhez fűződik. Barbier a betűket táblázatba foglalva adta meg oszlopban. Rendszere így 36 hangot jelölt. Barbier pontrendszerét Louis Braille, a párizsi vakok intézetének tanítója fejlesztette tovább.

Az óvodáskori látássérült gyermekek fejlődésének jellemzői - Feszültség September

Maga is vak volt — hároméves korában megsértette a szemét egy szíjgyártó késsel, aminek következtében elvesztette látását. A ma is használt — sok módosításon átment — rendszer 6 pontos dominó elrendezésben fejezi ki az egyes betűknek megfelelő pontkonstellációkat.

E rendszert nevezik Braille-írásnak.

látássérült viselkedési jellemzők

Eljárások, fejlesztési feladatok A vak tanulók oktatása, nevelése folyamán alkalmazkodni kell a sajátos információszerzési módhoz. Bizonyos tantárgyak anyagát át kell alakítani számukra.

Támaszkodhatunk a vak gyermekek auditív figyelmére, memóriájára. Ezeknek a képességeknek a fejlesztésére fokozott figyelmet kell fordítani. Lehetőség van erre a tanítási-tanulási folyamatban, de helyet kaphat a kompenzáló technikák tanítása mellett a habilitációs, rehabilitációs speciális fejlesztésben is.

A tanuláshoz szükséges képességek csakis a tanulási folyamat során fejlődnek.

látássérült viselkedési jellemzők

Miközben hatékony tanulási módszereket tanulnak meg, sajátítanak el, általuk fejlődik tanuláshoz való viszonyuk, és a sikerek nyomán nő az önbizalom. Igyekezzünk többféle tanulási technikát megismertetni a vak tanulókkal is, és késztessük a gyerekeket a tanulás során tudatos önmegfigyelésre. Idővel a számára legmegfelelőbb eszközt és módszert fogja választani feladatai megoldásához.

Az örömteli tevékenységgel töltött szabadidő lehetősége összpontosításra ösztönöz. Próbáljuk ki a tanulásszervezés különféle módjait is.

látássérült viselkedési jellemzők

Tankönyvek és más információhordozók A vak tanuló pontírásos tankönyveket, adaptált munkafüzeteket használ. A hat pont kombinációjával kialakított tapintható jelrendszer megtanulásától nem tekinthet el a többségi iskolában tanuló alsó tagozatos, esetleg első osztályos vak gyermek pedagógusa sem.

Egyéni feladatmegoldások alkalmával a javítás, ellenőrzés csak úgy lehetséges, ha a pedagógus pedagógiai asszisztens birtokában van ennek a tudásnak. A látó pedagógusok a Braille-írást szemmel olvassák. A magasabb osztályfokon integrált vak tanulót segítségül hívhatjuk dolgozatának felolvasására.

Az informatikai eszközök között találunk olyanokat, amelyek a Braille-írás síkírásos kinyomtatására is lehetőséget adnak. A tankönyvek Braille-változatai több kötetesek, gondolni kell elhelyezésükre. A hosszú tananyagok megtanulását hangkazettára mondva segíthetjük. Az eredményesség érdekében lehetőséget kell teremtenünk a minél több érzékszervvel hallással, tapintással, szaglással történő információszerzésre.

A gyermekek vizuális hiánya

Amit nem láthatnak a tanulók, azokat — például a kísérletek végzésekor végbemenő változásokat — közvetítsük nekik szóban. Speciális eszközök A vakok oktatása nem nélkülözhet speciális eszközöket.

Vannak olyanok, amelyeket célzottan nekik fejlesztettek ki, de sok eszközt átalakítva, adaptálva tettek számukra használhatóvá.

látássérült viselkedési jellemzők

Ilyen például a domború, tapintható térkép. A matematika tanításához az abakuszt, tapintható vonalakat rajzoló körzőt, törtdobozt, egyéb tapintható szemléltető- és mérőeszközöket, hang- illetve pontírású kijelzővel ellátott kalkulátorokat használnak. A kémiai kötéseket, molekulaszerkezeteket is lehet ábrázolni tapintható formában.

A kreatív pedagógus maga is kitalálhat egyedi megoldásokat.