Perifériás látás

Látásból történő memorizálás

Kovács L.

Anita Tanulás és memorizálás A memorizálás és a megértés a tanulási folyamat központi fogalmai. A magyar tanulókra jellemző, hogy gyakran memorizálnak. Sok esetben az ázsiai tanulókról is ezt feltételezik. Mi lehet ennek az oka? A látásból történő memorizálás bemutatja, lehet-e értelemgazdag tudást kiépíteni a memorizáló stratégiák használatával, hogyan vélekednek a memorizálásról az ázsiai diákok, és változtattak-e tanulási szokásaikon a magyar tanulók egy új tanulási technika megismerése után.

Ismeretek tanulása Az iskolai oktatás során újra és újra felmerül a kérdés, hogy mekkora ismeretmennyiséget kell memorizálniuk tanulóinknak, illetve melyek azok az ismeretek, amelyeket feltétlenül meg kell tanulniuk a sikeres továbbhaladáshoz.

Az utóbbi években számos olyan nemzetközi Artelt és mtsai és hazai vizsgálat B. Németh ; Csapó—B. Németh ; Molnár foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a tanulók az iskolában megszerzett tudást milyen eredménnyel alkalmazzák a gyakorlatban, illetve mekkora tananyagot próbálnak megtanulni.

Mnemonikus memorizálási technikák: trükkök és tippek

Vizsgálták azt is, hogy a közvetített tudás mennyiben felel meg a hasznosítható tudás kritériumának. A Látásból történő memorizálás rámutatott arra Artelt és mtsaihogy a magyar tanulók annyit próbálnak megtanulni a tananyagból, amennyit csak tudnak, gyakran használják a memorizálást mint tanulási stratégiát, természetesen vannak különbségek a tanulók között, és még nagyobb eltérések mutatkoznak a kultúrák között.

látásból történő memorizálás a látás különböző szintjei a szem körül

Felmerül a kérdés, hogy az ismeretek megtanulása mennyiben jelenti a tananyag szó szerinti memorizálását, illetve milyen tanulási stratégiákat használnak a tanulók, és tudásuk — a lehetséges információk elsajátítása által — mennyire válik értelemgazdaggá. Az értelemgazdag tanulás azonban nemcsak a közvetített ismeretek megtanulását és a kognitív struktúrába illesztését jelenti, hanem egy olyan felfedezéses folyamatot is, amelynek során a tanulók képessé válnak az önálló problémamegoldásra, és tudják alkalmazni azt a törvényt, definíciót, képletet vagy módszert, amelyet a tanítási órán elsajátítottak.

A mai tanulók nagy mennyiségű információval szembesülnek az iskolában és az iskolán kívül is, és ebben a média szerepe nem elhanyagolható. Felmerül a kérdés, hogyan tudják az ismereteket olyan hatékonyan szervezni, hogy az később is felidézhető legyen számukra.

  • A tanulásnak több módja van, de a klasszikus rendszer népszerűbb: Kezdje a tanulást néhány nappal az esedékességi nap előtt; Olvassa el a szöveget többször egymás után, jobban hangos - ez hangot ad a vizualizációhoz; Mutassa be a munkában leírt képeket és eseményeket.
  • Minden a látásról néz videót
  • Gyenge látásból
  • Látás hullámos egyenes
  • Mnemonikus memorizálási technikák: trükkök és tippek
  • Habók Anita Tanulás és memorizálás A memorizálás és a megértés a tanulási folyamat központi fogalmai.
  • 3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei
  • Tanulás és memorizálás | Pedagógiai Folyóiratok

Meg kell különböztetnünk egyrészt az összefüggéstelen, másrészt az összefüggő látásból történő memorizálás. Az összefüggéstelen információk közé tartoznak azok az ismeretek, amelyeket szó szerint meg kell tanulni, ilyenek például a szolmizációs hangok.

Ezeket nem megérteni, hanem megtanulni kell. Vihetünk azonban értelmet a tanulásba, kitalálhatjuk, hogy melyik hangot miről jegyezzük meg, de ezek az asszociációk önkényesek. Vannak azonban olyan, első látásra összefüggéstelen egységek is, amelyek hordozhatnak értelmet, ilyenek például a képletek. Ezek tanulása másfajta szervezést igényel.

Sokkal könnyebben lehet memorizálni őket, ha értelmet viszünk a tanulásba, és a különböző betűk látomás mennyi legyen számok jelentést kapnak.

Mnemostikh - szakmai fogadás

A jól szervezett, egymással összefüggésben álló ismeretek szervezése könnyebb feladat, mint az összefüggéstelen ismereteké. Ha a telefonszámokra gondolunk, akkor a számokat kettesével, hármasával idézzük fel és így tömbösítjük, esetleg valamilyen számunkra fontos eseményhez kötjük. Ha az információk egymással nem függnek össze, akkor olyan mesterséges kapcsolatokat célszerű létrehozni, amelyek jól strukturált ismereteket képeznek Csapó Az ilyen struktúrák a felidézés során könnyebben aktivizálhatók.

A tanulás során a tanulóknak olyan kognitív struktúrával kell rendelkezniük, amely biztosítja az ismeretek gyors felidézését, aktivizálását. A tudásunk nem állandó, mindig változik az új ismeretektől és a felejtéstől függően. Ha sok kapcsolódási pontot építünk ki a fogalmak között, akkor a felidézés lehetősége is nagyobb.

  1. 18. látomás, mint ez
  2. Milyen termékek a jobb látás érdekében
  3. E helyt csupán emlékeztetőül utalunk rájuk.
  4. Perifériás villanások

Az iskola fontos feladata lenne ezeknek az összefüggéseknek a tudatosítása, hogy az információk szervezése ne csak abból álljon, hogy a tanulók bemagolnak egy képletet, hanem alkalmazni is tudják, és ismerjék, mi mit jelent, milyen összefüggésben áll más elemekkel.

A megszerzett tudásra később hatékonyabban épül az újabb tudás, de ha hiányosságok merülnek fel, vagy nem szilárdul meg egy fogalom, a ráépülő tudás sem lesz stabil.

Tudásszigetek jönnek létre, amelyek az egymással való összeköttetések hiányában egymástól elszigetelten jelennek meg, nehezítve az összefüggések észrevételét, a kapcsolódási pontok megállapítását.

látásból történő memorizálás szaruhártya nélküli látás

Tanulás és megértés Az előzetes tudás fontosságára Ausubel  is felhívta a figyelmet az értelemgazdag tanulásról alkotott elméletében, és Bloom is hangsúlyozta az előzetes tudás fontosságát a tanuló szemszögéből.

A tanulási folyamatban nagy jelentőségűek a korábban elsajátított ismeretek, mert ha az új információknak nincs mire épülniük, a tanuló nem tud továbblépni, vagy megtanul ugyan egy anyagrészt, de a kognitív struktúrájában nem tudja kiépíteni a kapcsolódási pontokat. Az, hogy a tanulók képesek legyenek új fogalmak tanulására és asszimilációjára, nagymértékben függ az előzetes ismeretek stabilitásától.

Az előzetes tudás Dolchy ésAlexander idézi Krause—Stark38— Ezeken túlKrause és Stark  idesorolja még a mindennapi élet folyamán szerzett tudást, amely ugyan kevésbé strukturált, mégis meghatározza a tanulást.

Az iskolai tanulási folyamatban elengedhetetlen a tanulók előzetes tudásának és tudásszintjének mérése, értékelése. Számonkéréskor azonban elkerülheti a figyelmet, hogy a tanuló szó szerint tanulta meg a tananyagot.

Tanulás és memorizálás

Feleléskor gyakran tűnhet úgy, hogy a tanulók értik, amit mondanak, hiszen vissza tudják mondani a tanultakat, de a megértés nem történt meg Novak A szabályok, rövidebb szövegek elmondása még nem jelenti azt, hogy a tanulók egységben látják a tananyagot, és ismeretrendszerükben létrehozták a kapcsolódási pontokat.

Az értelemgazdag tanulás nagyobb erőfeszítést igényel a tanulótól, mélyebb szinten történik, mivel az ismeretek megértése és a kapcsolatok feltárása időigényes, míg egy szöveg szó szerinti memorizálása gyorsabban történhet, nem igényel utánajárást, kutatómunkát. A tanuló egyszerűen befogadja az ismereteket, megtanulja, de az nem válik a kognitív struktúra aktív részévé.

látásból történő memorizálás a látás javítása az asztal segítségével

Az értelemgazdag tanulás előnye ezzel szemben az, hogy a megszerzett ismereteket hosszabb ideig fel is tudjuk idézni, hatékonyabban tudjuk használni. Marton és munkatársai ben in Mugler—Landbeckkidolgoztak egy kétdimenziós tanulási modellt a tudásszerzésre vonatkozóan. Az egyik dimenzió leírja az előrehaladást, gyarapodást, tudásfeldolgozást. Ennek mentén történik az információfelvétel és -feldolgozás.

látásból történő memorizálás 1000 százalékos látás

A másik dimenzió a tanulás mélységére vonatkozik, arra, hogy a tanulók különböző mélységben élik át a tanulást. Eszerint a tanulók a a tanulás során a memóriába visznek szavakat; b majd a memóriában az információknak értelmet, jelentést adnak, az emlékezetre fókuszálva; c a következő lépésben már megvalósul a szavakra történő emlékezés, a tanulás megértést jelent, az értelemről szól; d végül a tanulók képesek a szavak, a tanultak reprodukciójára, a megértésen túl lehetővé válik a tanultak használata.

látásból történő memorizálás vizsgaválaszok a szemészetben

A szavak megtanulása, a rájuk való emlékezés és a használat során történő reprodukciójuk időbeli folyamat. A cél az lenne, hogy az ismeretek a hosszú távú memóriába kerüljenek, és ott sok kapcsolódási látásból történő memorizálás kiépítve hozzáférhetővé váljanak.

Lusta tanulni a gyerek- Dr. Csernus tanácsa kétségbeesett szülőknek

A hozzáférést pedig nagymértékben könnyíti, ha a tudáselemek értelemgazdag kapcsolatban állnak egymással. Tekintsük át az értelemgazdag és az értelem nélküli tanulás összefüggéseit, ha a tanulók csak egyszerű befogadó tevékenységet folytatnak, vagy felfedezéses munkára nyílik lehetőség. Ausubel  nyomán az értelem nélküli és értelemgazdag tanulást elhelyezhetjük az egyik tengely mentén, míg a receptív, befogadó és felfedezéses tanulást a másik tengely mentén.

Miért van szükség a látótér tágítására?

Ausubel nyomán a két dimenzióból adódó kombinációkat négy tanulási típusra osztotta fel Weinert  Az értelem nélküli felfedezéses tanulás esetében a tanulók nem értik meg a kísérletezésen, tévedésen alapuló eredményeket, az alkalmazással, az összefüggések meglátásával, az ok-okozati kapcsolatok feltárásával problémáik vannak. Az értelemgazdag felfedezéses tanulás szintjén a tanulók már képesek a problémamegoldásra, értik a folyamatokat, tudják, honnan hová jutottak el.

Stílusórák Mnemonikus memorizálási technikák: trükkök és tippek emlékezeterősítő  - "memóriával kapcsolatos vagy azzal kapcsolatos", de a tudomány mnemonika  - Ez egy olyan eszköz is, amely segít jobban emlékezni.

Novak  utal arra, hogy Amerikában az ötvenes évek vége után történtek olyan vizsgálatok, amelyek során kiderült, hogy a tanulók gyakran szó szerint tanulják meg a tananyagot, memorizáló stratégiáikat használják, ezért — a felfedezésen alapuló tanulás felé haladva — egyre inkább olyan programokat dolgoztak ki, amelyekben a tanulóktól felfedezőmunkát vártak. A tanulók nagy része azonban nem tudta önállóan felfedezni az összetettebb elveket, amelyeket a tudósok, kutatók már korábban megfogalmaztak.

Habók Anita

A felfedezéses tanulás az évek során azután részben visszaszorult. Ez is magyarázza azt, hogy nem is annyira a felfedezésen van a hangsúly, hanem az önálló problémamegoldáson, az ismeretek megértésén és kognitív struktúrába illesztésén, az értelemgazdag tudás kiépítésén.

látásból történő memorizálás tesztelje ellenőrizze látását

Maga a felfedezőmunka, a felfedezéses tanulás a tanórán még nem elegendő, hiába végeznek kísérletet, ha a tanulók nem ismerik fel a törvényeket, tudományos elveket. Novak  — Ausubel elméletét tovább gondolva — két csoportra osztotta a felfedezéses tanulást: az irányított felfedezéses oktatásra és az egyéni felfedezéses oktatásra.

1.2. A tanulás, mint információ felvevő-feldolgozó és előhívó folyamat

De térjünk vissza a receptív oktatáshoz. A receptív értelem nélküli oktatásban gyakran előfordul az ismeretek szó szerinti memorizálása, ez olyan információk elsajátításakor szükséges, amelyek között nincs összefüggés, vagy amelyeket gyakran használunk. Idesorolja a szorzótáblát. Az előadások vagy a tankönyv-prezentációk már közelebb vannak az értelemgazdag tanuláshoz, mélyebb szintű feldolgozást igényelnek.

A versek emlékezése a memória javításának módjaként: trükkök

Rájuk épül a tananyag fogalmi térképes [1]  vagy v-diagramos [2]  feldolgozása, amely még közelebb áll az értelemgazdag tanuláshoz. Ezzel a besorolással azonban olyan értelemben nem érthetünk egyet, hogy a fogalmi térképek, v-diagramok egyéni felfedezésre is épülhetnek, például egy folyamat fogalmi térképes megjelenítése során számunkra új összefüggéseket is felfedezhetünk.

Az összefüggések feltárása, az ismeretanyag részletes tanulmányozása nélkül nem valósul meg a fogalmi térképek és a v-diagramok használata.

Ennek a folyamatnak egyik része a térbeli tájékozódást segítő mentális térkép, mely a térben történő elmozdulások testérzékeléssel és látással történő kapcsolásával, és természetesen ennek memorizálásával jönnek létre. A testérzékelés igen fontos része a látásnak: a puszta képet kerek egésszé formálja az által, hogy a test pontos helyzetét, a karok, lábak munkáját is beleszövi a történésbe.

Az irányított felfedezéses oktatás az alkalmazásra, a problémamegoldásra helyezi a hangsúlyt, de ezek látásból történő memorizálás képletek alkalmazásán, behelyettesítésén alapulnak. Ennek magasabb szintje a laboratóriumi munka, amely már az ismeretek egyszerű befogadásán kívül megértést és alkotómunkát is igényel.

A mnemonika gyakorlati alkalmazása

A legmagasabb szintnek a multimédiás eszközök alkalmazását tekintik. Az egyéni felfedezéses oktatás a próbákra és a hibán alapuló megoldásokra épül, majd olyan kutatásokra, szellemi termékekre vonatkozik, amelyek használata során a tanulóktól az ismeretek széles körű alkalmazását várják, kreativitásra ösztönöznek.

A legmagasabb szinten a tudományos kutatások állnak, amelyek az egyéni felfedezéses munkához az ismeretek értelemgazdag felhasználását igénylik.