ÉRZÉKELÉS, ÉSZLELÉS FEJLESZTÉSE JÁTÉKOSAN

A látás és az észlelés fejlesztése, 1.3.1. Vizuális érzékelés, észlelés

Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok Az érzékelés és az észlelés közötti különbséget a megszerzett információhoz kapcsolódó ismeret szintje jelzi: az érzékelés során egyszerű ingereket tapasztalhatunk meg, még az észlelés az idegrendszer magasabb szintjeihez kapcsolódik. Az érzékleti modalitások közé tartozik a látás, a hallás, a szaglás, az ízelés és a tapintás. Ugyanakkor az érzékelési módokhoz kapcsolódik a helyzetérzékelés, mint a mozgás statikussága vagy dinamikussága.

1.1. Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok

Az észlelés során a már tapasztalt érzékletekhez jelentést kapcsolunk, mint a tárgyak észlelése pl. Az észlelés területei közé tartozik az alaklátás, a hallási észlelés, látási észlelés, az időészlelés, a téri tájékozódás, a téri orientáció.

a látás és az észlelés fejlesztése

Az érzékelés és az észlelés fejlesztése segíti a tanulók tanulásra való felkészülését, a tanulási folyamat sikerességét. Ezen megismerő folyamatok fejlődését támogatja a gyermek aktivitása, mely során az észlelés fokozatosan kezd függetlenedni a a látás és az észlelés fejlesztése.

Hat éves korra a látás veszi át a vezető szerepet, és 7 éves korra az akkomodáció és a különbségérzékenység válik intenzívvé.

a látás és az észlelés fejlesztése

Az elemző látás, a strukturált egész észlelése veszi át egyre inkább a tagolatlan, diffúz látásmód helyét. Kisiskoláskorban a gyermek képessé válik a tér dimenziói, a térirányok megkülönböztetésére.

ÉRZÉKELÉS, ÉSZLELÉS FEJLESZTÉSE JÁTÉKOSAN

Ennek az az előfeltétele, hogy kialakuljon a saját testről egy perceptuális séma. Állandósul a nagyság, az alak és a szín észlelése.

Ebbe a csoportba azokat a gyerekeket soroljuk, akik ép értelmi képességűek, intelligenciájuk a normál övezetbe tartozik, esetenként kiemelkedő, és semmiféle érzékszervi fogyatékosságuk sincs. Ennek ellenére nehézségeik vannak az írás-olvasás és számolás technikájának elsajátításában.

Az alaklátás az összetartozó egészek egységes egészként való felfogása. Az óvodáskorban még a szinkretizmus dominál, a éves gyermek nem képes a részletek felismerésére, elemzésére, a éves gyermek felfogása analitikus, felismer bizonyos részleteket izoláltan, az egésszel való összefüggésük nélkül.

Játékos fejlesztés – Gestalt-látás

Ez a strukturált egésznek a felfogása, az egésznek a részleteivel együtt történő észlelése. Az egész és a rész összefüggéseinek helyes felismerése, az írás-olvasás tanulás alapfeltétele, ezért is fontos erre nagy figyelmet fordítani.

Egy gyermeket csukott szemmel leültetünk, miközben társai elkezdenek minél halkabban rendet rakni. Az ülőgyermeknek ki kell találnia, hogy mi zajlik körülötte ki-mit csinál.

Óvodás korban a formaészlelésben forma, méret, felület, nagyság csak egy kritérium, dimenzió mentén két elem összehasonlítása jellemzi a gyermeket. Az életkori fejlődése során egyre pontosabb lesz a felismerés és a megkülönböztetés.

a látás és az észlelés fejlesztése

Kisiskolás korra a gyermek képes elrendezni több tárgyat nagyság, szín és forma szerint. Óvodás kor kezdetén a gyermek a színeket képes felismerni, de nem tudja biztosan megnevezni, ezt tanulnia kell.

a látás és az észlelés fejlesztése

Az életkorral fokozatosan növekszik a színek differenciáltabb megkülönböztetése. A test-séma fejlettségének függvénye a térészlelés kialakulása, a térirányok leképezése.

Észlelés fejlesztése Melyek az észlelés különböző területei? Az értelmi funkciók fejlesztésének első lépcsőfoka az észlelés fejlesztése. Az észlelés több területet foglal magába. Ezek a következők: vizuális- téri- tapintási- mozgásos- és hallási észlelés.

A test-séma a szervezet és a környezet, valamint a szervezet és a részei között fennálló térbeli relációk ismerete, ezeknek az információknak egy funkcionális egységbe, perceptuális sémába való rendeződése. Óvodáskorban a gyermekek a valódi térirányok szerinti tájékozódásra még nem képesek, a valódi térirányok szerinti tájékozódás első lépése a domináns kéz felismerése, majd a jobb és a bal kéz segítségével a szimmetrikus testrészek megkülönböztetése.

a látás és az észlelés fejlesztése

Kisiskolás kor kezdetére fontos a térészlelés minőségének fejlettsége, az olvasás, és az írás szempontjából is. Az óvodás gyermekek az emlékeikről még jelen időben beszélnek, először a ma fogalmát ismerik meg. A fogalmi gondolkodás megjelenésével lesznek képesek a múlt, a jelen és a jövő megkülönböztetésére.

a látás és az észlelés fejlesztése

Kisiskolás korban kialakul az időfogalom, amikor már konkrét műveleti szinten való gondolkodásra képesek a gyermekek, és fokozatosan az absztrakt időfogalom. A hallási küszöb jelentősen csökkenése a hallási észlelés fejlődését segíti és az idő észlelése konkrétabbá válik, annak megítélése közelít a valósághoz, egyre fontosabb az időbeosztás számukra.