Maul Ágnes: Kettős látás

Belső látás színház

Ezek szerint nem kizárt, hogy a glória már az itteni világra is rávetüljön, amely persze nem olyan ragyogó, mint a túlvilág. Az itteni homályt és az ottani fényt állítja szembe Novalis, s mint Platón, ő is lát esélyt arra, hogy a kettő érintkezzen. De nemcsak a költők vagy a szerelmesek magasabb rendű őrjöngésekor, mint Platón vélte, hanem az álombeli látáskor is.

Ám ha az álomnak a látás a tárgya, akkor ez azt jelenti, hogy létezik olyan látás, amely nemcsak kifelé irányul, a dolgokra, a látványokra, vagyis mindarra, ami látható. Hanem arra is, ami szemmel nem látható. Mi az, ami nézés közben a legkevésbé látható? Maga a látás. A látás látása: ez a túlvilági ragyogás érzékelésének az előfeltétele, állítja hallgatólagosan Novalis. Az eszköz a látás ekkor saját működésének látás latinul közege, hanem tárgya is.

A legújabbkori médiatechnológia problémája körvonalazódik itt, és az önmagukra irányuló minőség és látásmód technikák zárt láncolata sejlik föl. Novalis föltevése persze korántsem előzmények nélküli. Az önmagára irányuló látás paradoxonja belső látás színház európai misztikának az egyik kitüntetett témája volt.

Csúcspontját Nicolaus Cusanus Isten látásáról De visione Dei, című munkájában éri el, amelynek már címe is megoldást kínál: Isten az, akinek a látása olyannyira átfogó, hogy önmagának is tárgyává tud lenni. Az ember legfeljebb csak törekedhet az ilyen látásra. Amíg ugyanis az ember esetében a látás a szemtől, vagyis egy eleve határolt és korlátozott érzékszervtől függ, addig Isten esetében a látás nemcsak ennek az érzékszervnek a működését jelenti, hanem ezen túlmenően magának Istennek a lényegiségéhez tartozik hozzá IX.

A mi szemünknek egy tárgyhoz oda kell fordulnia, mivel a mi látásunknak meghatározott nagyságú látószöge van. A Te szemed szöge ezzel szemben, Uram, nem meghatározott nagyságú, hanem végtelen, azaz egy kör, sőt végtelen gömb, mivel a Te pillantásod a gömbszerűségnek és a végtelen tökéletességnek a szeme.

belső látás színház látásélesség az ujjakon

Akkor, amikor — a perspektíva alapfogalmait kölcsönözve — a látó pozíciója álláspontja és látásának enyészpontja egybeesik. Igaz, hogy Cusanus mindvégig Istenről és az ő látásáról ír, valójában azonban mégis az emberi látás működésével foglalkozik. Isten nála olyan ideális mérce, amely az eredendően korlátozott emberi érzékelés mérését és viszonyítását teszi lehetővé.

Mi sem természetesebb, hogy a magas egyházi méltóságot viselő Cusanus szoros kapcsolatban állt a reneszánsz kori perspektívakutatás nagy alakjával, Leon Battista Albertivel is Simon, Az emberi szem ezek szerint csupán szűk rés a végtelen gömbtér testén. Novalis azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ez a rés végtelenné táguljon.

A kinti belső látás színház ekkor tudja teljesen felszámolni a benti homályt. Platón hasonlatához fordulva: az ember ilyenkor kilép a barlangból, és amit eddig csak közvetve látott, azt közvetlenül észleli. Konersmann, És mivel Platón szerint a jó a legfénylőbb létező, ezért a valódi látás magának az érzékileg korlátozhatatlan igazságnak a látása.

Csodálkozni annyit jelent hát, mint magát a látást megpillantani. A fénnyel és a látással foglalkozó keresztény misztikusok Symeon, Cusanus, Böhme a fizikai látást hajlamosak voltak alárendelni a belső látásnak.

belső látás színház melyik agyterület felelős a látásért

A fénymisztika legnagyobb képviselője, a 10— Az isteni fényt ezért tartja megnevezhetetlennek, illetve felfoghatatlannak fósz arréton, illetve aprosziton : testi szemmel nem érzékelhető, mert megpillantása azonnal megölné az embert.

Völker, Ezt a fényt nem szemmel, hanem csakis belső érzékszervekkel tartja érzékelhetőnek: a gondolattal nouszaz értelemmel dianoia és a szívvel kardia.

A romantika idején viszont — egyebek között a távcső és a mikroszkóp találmányának birtokában, valamint a látást segítő más technikai eszközök fejlődésének eredményeként — megkezdődik a fizikai, érzéki látás emancipálása.

Sardar Tagirovsky: Diótörő – Laboratorium Animae – RS9

És, ahogy ez ilyenkor történni szokott, ami felszabadul, az egyből hódítani is próbál. Az érzéki látást így akarták egyre többen kitágítani, végtelenné bővíteni. Vagyis újfent eljutni egyfajta isteni látáshoz — de immár nem a belső, hanem az érzéki látásnak a kerülőútján. Hátulról — valahogyan úgy, ahogyan azt Heinrich von Kleist A marionettszínházról című dialógusának szereplői feltételezték. Hát igen, mondta C… úr, ez lesz az utolsó fejezete a világ történetének. Fontolóra veszi Cusanus és Böhme hasonló irányú gondolatait, hogy végül az érzékek kitágítását immár ne csupán a platóni megismerő látással vagy a cusanusi isteni látással hozza összefüggésbe, hanem — jellegzetesen felvilágosító eltökéltséggel és furorral — egy egészen új, modern elképzeléssel.

Az eszköz a látás önmagának is tárgya lesz.

belső látás színház mit jelent a látás 0 25

A romantika művészetének, irodalmának és művészeti gondolkodásának egyik nagy témája ez. Akik erről nyilatkoznak, azokon időnként a misztikusokra emlékeztető elragadtatottság lesz úrrá. Ám ez a téma a látással, a képek közvetítésével kapcsolatos korabeli technika számára is hatalmas kihívást jelentett. A látás kapcsán Platón még az igaz és a nem-igaz, Cusanus pedig a látható és a láthatatlan viszonyát feszegette. Novalis viszont az emberi szabadság és a világpolgárság kérdését is bevonta a látás problémájába.

És ezzel, akarva-akaratlanul az autonómia és a kiszolgáltatottság, vagyis a hatalom újkori belső látás színház is érintette. A látás látásáról, vagyis a nézésről fantáziálva olyasmit festett a falra, amivel a legkevésbé ő maga szeretett volna szembesülni: a szabadságot fenyegető józan technicizáltság fantomját.

Ungvári Zrínyi Ildikó: Véletlen testek. A Másik színház – Abramović, 512

Hétköznapi nézők, romantikus tájak Ne szaladjunk előre. Időzzünk el itt: a látás látásánál, a nézésről való fantáziálásnál. Nyissunk föl egy könyvet, Caspar David Friedrich albumát. Nem kizárt, hogy Friedrich olvasta Novalis Darwin-kommentárját, hiszen maga is sokat töprengett a nézésről és a belső látásról.

Sardar Tagirovsky: Diótörő

Ők azok, akik ezeket azután romantikusnak látják. Látókat és nézőket festett — mivel a látás és a nézés titka legalább annyira foglalkoztatta, mint a tájak és a belső látás színház szelleme.

Tegyük magunk elé Vándor a ködtenger felett című festményét, amelyet húsz évvel Novalis kommentárja helyreállítja a látás hiperópiáját festett, ban, Drezdában. Létezik-e közvetlen pillantás?

Nemcsak a cím, hanem a kép is mutatja, hogy itt nem egyszerűen felhőkről és ködről van szó, hanem egy vándorról is. Vagyis egy nézőről. Akinek a puszta jelenléte olyan, akár belső látás színház idézőjel. Vagy mint egy elidegenítő effektus. Olyan hangsúlyozottan van a festmény középpontjába állítva, hogy megkockáztatható: ennek a képnek nem a táj a témája, hanem az, hogy valaki néz egy tájat.

A vándor a felhőket és a ködöt nézi, mi pedig az áhítatosan figyelő vándort — ami már ironikus célzásnak is felfogható: minden, ami látványként elénk tárul, közvetítés eredménye. Beleértve a legáhítatosabb látványokat is. Vagyis a maga közvetlenségében, hézagtalan immanenciaként soha semmit nem vagyunk képesek érzékelni. Friedrich számára immár nem az a kérdés, hogy milyen a kinti világ, hanem hogy milyen lenne, ha nem az eredendően esendő emberi pillantással néznénk rá, amely minden látványt eleve összefüggésbe helyez, értelemmel ruház fel, értelmez és az emberi perspektíva korlátai közé zár?

A látás során kibogozhatatlanul egybefonódó érzéki befogadás és ítélőképesség belső látás színház már Descartes fölvetette, amikor föltette magának a kérdést: vajon mit látok, ha kinézek az ablakon? Nyilvánvalóan embereket. De valóban így van?

belső látás színház hiperlátás olvasás közben

De úgy ítélek, hogy embereket látok. Amiről tehát úgy gondolom, hogy a szememmel láttam, azt valójában csupán az ítélőképességemmel ragadtam meg. Merleau-Ponty, És Friedrich festményének keletkezése előtt két évvel, az ban Lipcsében megjelent A látásról és a színekről című értekezésében Schopenhauer, aki minden valószínűség szerint jól ismerhette Friedrich művészetét,3 fölteszi a kérdést, hogy vajon mit látna a környező világból egy olyan ember, akit egy pillanatra minden értelmétől megfosztanának.

Friedrich vándorára vonatkoztatva e gondolatot: lehetséges, hogy nem egyszerűen egy kimagasló gránitsziklán áll, hanem az eksztázis a vízió és az értelem elvesztése közötti vékony határvonalon? De minél jobban erre összpontosít, annál kontúrtalanabb lesz minden — a világ valóban káosszá kezd átváltozni. Amit így érzékel, az új, soha nem sejtett látványként nyűgözi le. A jelen esetben ez nem azt jelenti, hogy fantasztikus, képtelen, mesés dolgok jelennek meg a vándor előtt, hanem hogy mindaz, ami reális, irreális színezetet ölt.

Belső Látás-MédiaKlikk

Friedrichnek nem irreális jelenségeket kellett megfestenie, hanem azt, ahogyan a megbízhatónak vélt realitás a vándor a néző számára irrealitást sugall — azt, hogy semmi nem azonos kizárólag önmagával, semmi nem olyan, amilyennek látszik. A dolgokat, a felkínálkozó látványt a maga érzékiségében kell megragadni — de minél inkább az érzékiségre redukálódik a látvány, annál megfoghatatlanabb lesz. Az immanens látvány ekkor egy hozzá képest transzcendens jelentéssel ruházódik fel.

De nem úgy, mint az allegória esetében, ahol a transzcendens jelentés egy plusz adalék a puszta látványhoz képest. Hanem fordítva: a transzcendens jelentés mint mínusz, mint hiány jelentkezik — mint a látványba betüremkedő idegenség, amit semmilyen pozitív értelemmel sem lehet kitölteni, megszüntetni. Elhangzott Duchamp és Schwitters neve.

Azonossága a nem-azonosság. Friedrich vándora előtt valami ilyesmi sejlik fel. Látni a látópontot Friedrich háttal álló figurája kapcsán egy alapvető kérdés merül fel: ugyanazt nézi-e a képi világon belül állva, mint mi, a nézők, akik a képi világon kívül vagyunk? E kérdés exponálásával Friedrich akaratlanul is magának a táblaképnek a műfaját hozta válsághelyzetbe.

Ahhoz, hogy belső látás színház tudjunk, nézzük meg, milyen helyet foglal el a vándor a kép kompozícióján belül.

2 in 1 kritika: a Bozsik Yvette Társulat és a Közép-Európa Táncszínház őszi bemutatói

Ami azonnal feltűnik: a feje a festménynek majdnem a geometriai középpontjában helyezkedik el. Ez önmagában is jelképes és árulkodó gesztus. A néhány évvel későbbi, —26 között készült Temetőkapu című festmény visszamenőlegesen is belső látás színház kínál. Ott a kép geometriai középpontjában egy alig észrevehető, egészen halvány körvonalakkal megfestett repülő angyal van elhelyezve. Egy igazi angyalhoz illően látható is, meg nem is; ott is van, meg nincs is ott.

Szinte virtuális a létezése. Mivel azonban hangsúlyos helyen tűnik fel tűnik elazaz a centrumban, ez a megfoghatatlanság a festmény egészére kihat.

Az angyal vagy — térjünk vissza rövidlátás 20 másik képhez — a vándor feje egy hangsúlyos és mégis üres pont, amely geometriailag jelöli ki a középpontot. De nem kell nagy erőfeszítés ahhoz, hogy a vándor fejét akár úgy is nézzük, mint a festmény középpontjába belső látás színház lyukat.

Vagy legalábbis készül kifordulni önmagából. A középen vágott képzeletbeli lyuk két asszociációra kínál lehetőséget.

  • NET Ha volt valami közös a Nemzeti Táncszínház nyári szünet utáni első premierjében Nyaralás és a CAFe Budapest zárónapján ugyancsak itt tartott két táncbemutatóban Ketten és Sinniakkor az az, hogy mindkét előadás nézése közben gyakorta elgondolkodtam, hogy lehet valami ennyire ütős, ami pár perce még annyira lehangoló volt, és fordítva.
  • Számít persze az is, hogy a sor elején állókat máris résztvevővé avatja az a néhány fiatal önkéntes, aki — egyébként angol múzeumlátogatási szokások szerint — törődik a látogatókkal, elkülöníti a bejutni esélyes csoportot, belépteti őket, és ami a legfontosabb: pecsétet nyomnak a kézfejre, amin az es szám áll.
  • Maul Ágnes: Kettős látás - cort-oktatas.hu
  • A látás és mi rontja a látást
  • Miben különbözik a veleszületett myopia a szerzettől
  • A látás romlik mi ez
  • Látáskorrekciós technika

Egyfelől olyan technikai eszközre utal, amely a reneszánsz kori perspektívakutatás fontos ösztönző apparátusa volt: a camera obscurára.

Ez Friedrich számára nagyon is ismerős volt, hiszen időnként maga is kísérletezett azzal, hogy festményeit optikai médiumokkal egészítse ki.

belső látás színház vasutasok és látás

Másfelől pedig egy eseményt idéz meg, amely szintén a perspektíva megszületéséhez kapcsolódik. Arra az eljárásra emlékeztet, amelynek során körül Brunelleschi a perspektíva helytállóságát úgy bizonyította be, hogy a firenzei San Giovanni keresztelőkápolnát perspektivikus rövidülésben egy képre megfestette, majd a festmény közepébe egy lyukat fúrt.

A nézőnek a kisméretű képet a szem a látásra gyógyszer felől kellett kezébe vennie és a szeméhez emelni, a másik kezébe pedig egy tükröt kellett tartania, s a lyukon át kellett néznie az abban tükröződő festményt.

Ez megfelelő kéztávolságból pontosan olyannak tűnt fel, mintha a kukucskáló a valódi kápolnát látta volna. Belső látás színház részletes leírása: Kittler, Friedrich vándorára vonatkoztatva e kísérletet: a vándort tekinthetjük úgy, mint aki egy lyukon át néz egy festményt. De belső látás színház is, mint akinek a feje a lyuk, amelyen át mi, nézők egy tükörben látjuk e festményt.

belső látás színház a második csoport látássérülése

Bárhogyan legyen is: a tájat néző vándor, valamint a tájat néző vándort figyelő néző helyzete hasonló és eltérő. Hasonló, amennyiben mindketten egy-egy eszményi ponton állnak, és eltérő, amennyiben mást látnak. A vándor egy eszményi pontról látja a tájat, a néző pedig egy szintén eszményi pontról látja a képet amely természetesen nem azonos a vándor látópontjával.

A néző, e látópont birtokosaként önmagát a végső, isteni látvány birtokosának is véli.