Navigációs menü

Látás és tanulmányozás, Legalább 300 millió éve létezhet színlátás

látási normák, ha magasban dolgoznak

Nemcsak látjuk magunk körül a tárgyakat, hanem azt is meg tudjuk ítélni, hogy mi mekkora, és hogy milyen messzire van tőlünk. Ösztönösen és otthonosan tájékozódunk háromdimenziós terünkben.

  • Frissítve:
  • Legalább millió éve létezhet színlátás Origo
  • Index - Tudomány - Hogyan láttak a rövidlátók a szemüveg feltalálása előtt?
  • Legalább millió éve létezhet színlátás
  • Idegmegújulás a pulzáló elektromágneses mezőt tanulmányozó vizsgálat során (Diapulse)
  • Странный инстинкт, известный под именем интуиции, способный приводить к цели напрямик, срезая углы, тотчас сказал ему об .
  • Varga RĂłbert - VAKSÁG ÉS LÁTÁS KĂ–ZĂ–TT

Könnyű belátnunk azonban, hogy ez a képességünk mennyire nem magától értetődő, ha meggondoljuk, milyen kevés az a vizuális információ — retináinkra jutó majdnem egyforma két kép - ami ehhez látórendszerünk rendelkezésére áll. Ezek egy része velünk született fej- és látásbetegség, a többit viszont születésünk óta tanultuk.

Egy elterjedt nézet szerint azért látunk térben, mert két szemünkkel két különböző helyről tudjuk nézni a világot.

mit jelent a látás 0 0

Egyes mechanizmusok valóban kihasználják a kétszemes binokuláris látást, mások működéséhez azonban az egyszemes monokuláris látás is elegendő. Madarak példája bizonyítja, hogy monoku- láris mechanizmusok is képesek tökéletes térlátásra: a bagoly kivételével a madarak fején kétoldalt elhelyezkedő szemek nagyrészt más-más képet látnak. Ebben a fejezetben a látáshoz kapcsolható térészlelésre koncentrálunk, nem foglalkozunk a környezetből érkező, más érzékszervünk által közvetített információval.

' Ezeken gondolkodjatok '

Látni fogjuk azonban, hogy a látás nem egyszerűsíthető le a szem optikáján keresztül a retinára vetülő kép értelmezésére.

Az észlelésben alkalmazott mentális műveleteket tekintve környezetünket lazán definiált koncentrikus héjak rendszerére oszthatjuk, melynek középpontjában magunk állunk.

Csupa hasznos

Életfontosságú, hogy ennek a térrésznek a berendezéséről és változásairól gyorsan és pontosan értesüljünk, ahogy reakcióinknak is gyorsaknak és pontosaknak kell lenniük. Ebben a térrészben kétszemes látásunkra támaszkodunk: kihasználjuk, hogy a két szem némileg különböző két képet lát. Bizonyos távolságon túl már nincs értékelhető különbség a két szem képe között, de a színek élénkek, a részletek jól felismerhetők.

Még távolabbra tekintve, a tájat szemlélve, a részletek összemosódnak, a színek tompulnak, csak a főbb vonalak, kontúrok maradnak felismerhetők. Végül, legtávolabbi környezetünk az égbolt: a felhők, a Nap, a Hold, látás és tanulmányozás bolygók és a csillagok világa. A maga visszatérő ismétlődéseiben is megnyilvánuló állandóságával, a földi látás és tanulmányozás gyakorolt számos hatásával, a misztikával is tűzdelt égbolt már a legkorábbi civilizációk figyelmének is középpontjában állt.

Sok ezer éves megfigyelése a természettudományok kialakulásában és fejlődésében alapvető és központi szerepet játszott.

gyermekemnél rövidlátás van

Az állatvilágban kialakult érzékszervek képesek a környezet elemeinek jelenlétét, mozgását és számos tulajdonságát a biológiai célhoz illeszkedő pontossággal jelezni. A közvetlen érintkezés, mint a környezet érzékelésének eszköze, már a növényvilágban is fellelhető. Ismerjük az indákkal és kocsányokkal megkapaszkodó növényeket, de ide sorolhatók a rovarokkal táplálkozó húsevő virágok érintésre összezáródó szirmai is. A föld alatt élő kisemlősök, rágcsálók több száz szabályosan elrendezett bajuszszőre az üregek és járatok végigsúrolt faláról képszerű információ továbbítására alkalmas.

Teljes saját bőrfelületünkről magunk is folyamatosan kapunk a helytől függően részletes vagy elnagyolt jelzést a bőrünkhöz érő tárgyakról és a környező közeg — levegő, esetleg víz — állapotáról, áramlásairól. Nyilvánvaló evolúciós előnyt biztosít, ha egy élőlény képes az őt körülvevő világ egyedeinek távoli érzékelésére is.

Ilyen hullámtér például a zajok, zörejek, a zenei és egyéb hangok által keltett nyomáshullámok együttese, melyet a kitöltő közeg — levegő vagy víz — közvetít, és melyet általában látás és tanulmányozás, de igen nagy hangerők esetében — pl.

Egyes állatfajok, mint a denevér vagy a delfin, képesek a maguk által keltett, igen magas rezgésszámú hang — kiáltás, fütty — visszaverődéseit látás és tanulmányozás nagy pontossággal érzékelni környezetüket. Az elektromágnesség és látás és tanulmányozás gravitáció az a két fizikai jelenség, melynek hullámai nem igényelnek közvetítő közeget, képesek csillapodás nélkül az üres térben — vákuumban — is terjedni, és így igen távoli eseményekről is üzenetet hozni.

Bár a gravitáció folyamatos és közvetlen jelenléte, környezethez való viszonyunk érzékelésében játszott alapvető szerepe csak ritkán tudatosul, könnyen belátjuk fontosságát, ha gondolatkísérletként egy gravitációmentes világba képzeljük magunkat. Ha eltekintünk a technika nyújtotta lehetőségek bő kínálatától, az elektromágneses jelenségek széles spektrumából — biológiai lényként — egy keskeny sáv, a fény és a hőhullámok érzékelésére vagyunk képesek.

A szentjánosbogarak, egyes polip- és halfajták még fény kibocsátására látás és tanulmányozás képesek; bár ezt a képességüket nem környezetük észlelésére-érzékelésére használják.

A távlat kulcsai Mindennapi életünkben környezetünk számos — általában egybehangzó — látványeleme együtt alakítja ki bennünk a tér, a távlat érzetét.

Juhász Edina Ezt az okozhatja, hogy a szemlencse vagy a szaruhártya felszíne túlságosan domború, vagy a szemtengely hosszabb a normálisnál.

A következőkben sorra vesszük azokat a főbb látványbeli sajátságokat, képi kulcsokat, jelzőmozzanatokat, melyek mind a tér látásában, mind a tér ábrázolásában a leglényegesebb szerepet játsszák. A téri jelzőmozzanatok többsége egy szemmel is érzékelhető, azaz monokuláris jelzőmozzanat, néhányhoz azonban két nézőpont, két szem szükséges. Ezek a binokuláris jelzőmozzanatok. Monokuláris egyszemes jelzőmozzanatok Ha egy tárgyhoz közeledünk, az látóterünknek egyre növekvő részét fogja kitölteni.

Így a tárgyak látszólagos mérete, azaz a retinára vetülő képük nagysága elsődleges térinformáció: minél nagyobb a retinális kép, annál közelebbinek érezzük a tárgy helyét. A látvány belső arányainak ismerete finomítja távolságérzetünket: tudjuk például, hogy a gyermek- és felnőtt-test arányai eltérőek; a gyerekfej sokkal nagyobb a testhez képest, mint a felnőtté, így a viszonyításul szolgáló környezettől elvonatkoztatva sem látnánk távoli felnőttnek egy közeli gyereket. Ez igaz a ló és a csikó esetére is 6.

Köszönjük, hogy ez ma este is igaz.

Szabad térben, sík mezőn a távolba nézve szemmagasságunkban látjuk a horizontot. Azt is tapasztalhatjuk, hogy a távoli, a horizonthoz közeli tárgyak képe a látómező közepére esik, míg a közelebbiek képe lejjebb van. Ezért a tárgyakat annál távolabbinak érezzük, mennél magasabbra kerül képük a látómezőben, azaz a látómezőbeli helyzet is fontos kulcs a térbeli helyzet megítélésében 6.

Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem

A látszólagos méret és a látómezõben elfoglalt hely kulcs a távolsághoz Egymást részlegesen takaró tárgyak közül nyilvánvalóan a takartat érzékeljük a távolabbinak. Bizonytalan, takarásgyanús esetekben, ha a szomszédos tárgyakat nem ismerjünk fel, és így az egyes látott alakzatok teljességét vagy hiányos voltát nem tudjuk biztosan megítélni, akkor a hosszabb, folyamatos, törésmentes kontúrral rendelkező alakzat tűnik a közelebbinek 6. A kék korong közelebbinek látszik, mint a piros Mesterséges, magunk építette környezetünkben dobozszerű házakban, szobákban, síkok és párhuzamosok között élünk.

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A szitakötő összetett szeme közelről A rovarok látásának tanulmányozása során vetődött fel a kérdés, mennyiben különbözik látásuk az ember látásától. Mivel életkörülményeik rendkívüli változatosságot mutatnak; vagyis míg egyes rovarok csak nappal, addig mások inkább éjszaka aktívak, és a legkülönbözőbb helyeken: a sivatagoktól a gleccserekig fordulnak elő, sőt létezik olyan faj is, mint például a  poszméhamely szinte mindenütt előfordul, így Grönlandonaz Amazonasi őserdőkben és a Himalája hegyeiben is fellelhető, látásuk is változatosan alakult.

Térbeli mélységet, távolságot sugalló, jól megtanult, mélyen tudatunkba rögződött jelzőmozzanat ezért a hosszú összetartó egyenesek képe, a lineáris perspektíva 6. Ennek mesteri alkalmazását látjuk Canaletto képén A látvány fejlődése című szövegdoboz 5.

Rovarok látása – Wikipédia

Escher is 6. Távolodva összetartó párhuzamosok Akár természeti, akár mesterséges környezetünket tekintjük, azt mintázatokban gazdagnak találjuk. A mintázatok között vannak szabályosak, mint egy téglafal látásvizsgálati táblázat hyperopia. Nagyobb területű mintázatok hozzánk közel eső részeit természetesen tagoltabbnak, részletekben gazdagabbnak látjuk, mint a távolabb fekvőket.

Ezért lehet térbeli jelzőmozzanat a kiterjedt mintázatokfinomsága: a macskaköves utat, a búzamezőt vagy a népgyűlésen összegyűlt tömeget a látott mintázat finomodásának irányában távolodónak érezzük.

Escher hamis perspektívájú képe Tudjuk, hogy a Nap sugarai szóródnak a légkör molekuláin. Ez a szóródás a látás a fodrászok számára színhez közeli, rövidebb hullámhosszú sugarak esetén jelentősebb, ezért kék az ég.