1.1. Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok

Különböző látási funkciók

Két dimenzió mentén fogjuk elemezni a látás fejlődését 1. Míg a lokális folyamatok viszonylag korán kialakulnak, a téri integráció lassan fejlődik. A lokális-integratív dimenziót a hátsó nyakszirti agyterületekhez kötjük.

Ezen belül az occipitoparietális vagy a dorzális látórendszeri agyi struktúrák gyors fejlődése a látáson alapuló mozgásos vizuomotoros kontrollban kap szerepet; míg lassabb érés, fokozottabb hajlékonyság jellemezheti a különböző látási funkciók, események kategorizálását végrehajtó occipitotemporális vagy ventrális látórendszert. Az integratív működés lassú kialakulása A látás agykérgi folyamataival kapcsolatban ismereteink jelentős részét az állatokon végzett egysejt regisztrátumokat alkalmazó neurofiziológiai kísérletek adják.

Ezek nyomán az az általános felfogás alakult ki, hogy az elsődleges látókéregbe érkező látási input egyszerű ingertulajdonságok például orientáció, szín, luminencia, mozgás, retinális diszparitás mentén kerül elemzésre, s ezt az elemzést viszonylag kis receptív mezővel rendelkező, tehát lokálisan működő neuronok hajtják különböző látási funkciók. Pszichofizikai tanulmányok megerősítik ezt az elképzelést. A luminenciakontraszt által meghatározott élek, kontúrszegmensek elemzése esetén például adaptációs és maszkolási kísérletek során kiderült, hogy a retinakép elemzését több téri skálán működő, orientációhangolt szűrők végzik, melyek működése viszonylag lokális, tehát a látótérnek csak a szűrő méretével egyező darabjára vonatkozik 2.

Nagy mennyiségű leíró jellegű adat gyűlt össze a lokális látási funkciók fejlődésével kapcsolatban az emberi élet első évében.

Navigációs menü

Különböző látási funkciók például, hogy nagyon korai preferencia alakul ki a mozgó ingerekre Nelson - Horowitz,két hónapos kortól kezdve jó a flickerérzékenység; két-három hónapos kor után megbízható a színérzékenység Teller - Bornstein, ; négy hónapos korban megjelenik a retinális diszparitáson alapuló sztereopszis Braddick et al.

A kontrasztérzékenységet meghatározó téri szűrők korai érési mintázatát csecsemők esetén az ún. A használt ingerek általában szinuszos luminenciaeloszlású rácsmintázatok 3. Egy adott téri frekvenciájú, orientációjú és kontrasztú mintázatot párban mutatnak be egy homogén szürke képpel, és regisztrálják, hogy melyik mintázatot nézi a csecsemő hosszabb ideig. A kontraszt változtatásával azután meg lehet mérni, hogy mi a csecsemő látási küszöbe egy adott téri frekvenciájú rácsra.

Ezen mérések alapján objektíven meg lehet mérni, hogy mi is a csecsemő rendelkezésére álló információ a látható fény luminenciakontraszt által meghatározott tartományában, és meg lehet rajzolni a csecsemő kontrasztérzékenységi görbéjét.

Ez a görbe nemcsak laposabb lesz, mint a felnőtté, de a csúcsa az alacsonyabb téri frekvenciák felé tolódik el.

Tartalomjegyzék

Ez azt jelenti, hogy a csecsemő csak a tárgyak durva részleteit látja. A fenti nézéspreferencia-vizsgálatot a többi, már említett ingertulajdonság esetén is el lehet végezni. Az illusztrált fejlődés nagyrészt a fent említett lokális elemző folyamatok érése révén valósul meg.

különböző látási funkciók

Amint egy bizonyos funkció megjelenésének idejét megbecsültük, az ezt követő fejlődés a következő kérdés. Ez azonban módszertanilag sokkal bonyolultabb, mert összehasonlító és nem abszolút egy bizonyos funkció jelen van-e avagy nem viselkedési vagy fiziológiai méréseken alapszik. Egy bizonyos feladatban nyújtott teljesítményt össze kell hasonlítani egy idősebb vagy felnőtt csoporttal. A különböző látási funkciók egyike, hogy a teljesítmény szintjét befolyásolják nem-vizuális tényezők, mint a motiváció vagy a figyelem hiánya, és az adatok összehasonlíthatósága a felnőtt csoportokéval emiatt nem mindig egyértelmű.

különböző látási funkciók

Ez lehet az egyik ok, amiért az emberi látásfejlődés viselkedéses vizsgálatai a második év után nem túl számosak, bár az elmúlt évtizedben volt példa néhány jól kontrollált vizsgálatra.

Újabb vizsgálatok kiemelik az ingerek időbeli jellegzetességeit a fejlődési görbék meghatározásánál. A látásélességen túlmenően úgy tűnik, hogy a textúrán, mozgáson és színen Hollants-Gilhuijs, Ruijter és Spekreijse, alapuló vizuális szegmentáció és a formaazonosítás viszonylag lassan kialakuló, második életév után beérő képességek.

Pontosan mely mechanizmusok húzódnak a gyermekek rossz teljesítményének hátterében ezeknél a feladatoknál?

Úgy tűnik, mindegyik feladat magában foglal a vizuális tulajdonságok lokális elemzésén túli mechanizmusokat is, és mindegyik a látómező egészén vagy nagyobb darabján megjelenő információ integrációjának képességén alapszik. A különböző látási funkciók látómezőben vagy a látómező nagyobb szegmensén belül megjelenő információ integrálása a tulajdonságok lokális elemzésén túlmenő folyamatokat igényel. Kiragadva egyet az elsődleges ingertulajdonságok közül, az orientáció információ integrálásáról fogok beszélni.

A lokális orientációmérések integrációja az alacsony szintű feldolgozás egyik igen fontos mechanizmusa, mely a tárgyak határait alkotó kontúrok kiemelését teszi lehetővé.

1.1. Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok

Ez egy olyan köztes feldolgozási szint, amely még messze van a tárgyazonosítástól, de már implikálja a tárgyak háttértől való elkülönítését. Neurális háttere az elsődleges látókéreg orientációhangolt neuronjaik szintén orientációhangolt interakcióin, axonális összeköttetésein alapul Gilbert, Pszichofizikailag egy ún.

  • A látórendszer két fő részből áll.
  • Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok Az érzékelés és az észlelés közötti különbséget a megszerzett információhoz kapcsolódó ismeret szintje jelzi: az érzékelés során egyszerű ingereket tapasztalhatunk meg, még az észlelés az idegrendszer magasabb szintjeihez kapcsolódik.

A kontúrszakaszok egybekötéséért felelős képességünket vezérlő neurális kapcsolatok szabályait egy zajba ágyazott Gábor-foltokból folyamatos ívet alkotó ingeregyüttessel vizsgáljuk 5. A Gábor-foltok modellezik az elsődleges látókéregben lévő irányérzékeny sejtek receptív mezejének tulajdonságait, és így optimális ingert nyújtanak számukra.

A beágyazott kontúrokat nem észlelhetjük kizárólag lokális szűrőkkel, különböző látási funkciók az ismert irányérzékeny, nagy receptív mezővel rendelkező neuronokkal.

különböző látási funkciók

A hosszú távú orientációs együtt járások észlelése a kontúr nyomvonala mentén csak a lokális mérések integrációjával lehetséges. A zaj arra kényszeríti a megfigyelőt, hogy ezeket a méréseket az egyes Gábor-foltok szintjén végezze, és kizárólag a lokális szűrők hosszú távú kapcsolataira támaszkodjon a foltok perceptuális összekötése során.

Így ezekkel az ingerekkel a téri integrációt szolgáló hosszú távú kapcsolatokat elkülönítve vizsgálhatjuk. Ezek a viszonylag alacsony szintű interakciók érzékenynek tűnnek a perceptuális csoportosítás tényezőire. Ebben a feladatban a zárt kontúrok fölényét mutattuk ki a nyílt kontúrokkal szemben a szomszédos elemek maximális távolságának szempontjából Kovács - Julesz,és fokozott lokális kontrasztérzékenységet a zárt kontúrokon belüli mezőben Kovács - Julesz Ezen interakciók megvalósulási szintjén egy tárgyközpontú formareprezentáció létezésére utaló jeleket is találtunk Kovács - Julesz, ; Kovács, ; Kovács et al.

A fenti eredmények az interakciók tárgyakhoz kapcsolódó feldolgozásban való részvételét jelzik.

  1. Они постановили оставить нашу Вселенную в распоряжении Вэйнамонда.
  2. Látás a fodrászok számára
  3. Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok | Képességfejlesztés az alsó tagozaton
  4. A látás az edzés után helyreáll
  5. Észlelés – Wikipédia
  6. Myopia hyperopia age

Az irányultsági információ téri integrálását a kontúrdetekciós feladatban Field et al. A pszihofizikailag leírt hosszú távú interakciók lehetséges anatómiai alapját az elsődleges vizuális kérgen belüli horizonális kapcsolatokat különböző látási funkciók axonok képezik Gilbert, A kontúr feladathoz hozzájárulhatnak még különböző látási funkciók extrastriatális kéregből eredő visszacsatolást biztosító összeköttetések, amik a felülről lefelé irányuló folyamatokért felelősek.

Egy nemrégiben végzett neuropszichológiai vizsgálatban Giersch et al. Ez az eredmény arra utal, hogy az elsődleges vizuális kéreg önmagában elegendő lehet a kontúrintegrációhoz. Több mint négyszáz normális látású, öt és tizennégy év közötti gyereket vizsgáltunk a kártyás eljárással Kovács et al. Amint azt a 2. Ez igen nagy különbség kontúrintegrációs teljesítményben a két csoport között.

A teljesítmény fokozatosan emelkedik, és a felnőtt szintet csak valamikor a serdülőkor után éri el ebben a feladatban. Felmerült az a kérdés, hogy ez az igen meglepő eredmény és a nagyon lassú fejlődés valóban perceptuális fejlődésnek tulajdonítható, vagy figyelmi, motivációs folyamatok állnak-e inkább a héttérben. Ennek eldöntésére egy perceptuális tanulási kísérletet végeztünk, melyben megvizsgáltuk, hogy egyrészt van-e tanulás ebben a feladatban, másrészt mennyire specifikus a tanulás az adott ingertulajdonságokra Kovács et al.

Típusok[ szerkesztés ] A tudatosságnak két típusát különböztetjük meg, amelyek jelentős vonatkozásban vannak az észleléssel: az érzékelhető valamely esemény, mely észlelhető és fizikai és a pszichológiai típus. A különbséget minden "látó" ember képes egyszerűen bizonyítani szemének kinyitásával és becsukásával: olyan szenzoros modalitás nélkül, mint a látás, az érzékelt tudatosság gondolata hiányzik. A jelenlevő tudatos, teljes és gazdag érzékelés által, mint a látás, összehasonlítás alapján semmi sincs jelen, ha az érzékek nem működnek, mint például amikor be van csukva a szemünk. Ezen szabályt alkalmazva megérthető, hogy az esetek mérhetetlen többségében a logikai megoldást az egyszerű emberi érzékelésen keresztül érjük el. Az aktív percepció elmélete az érzéki csalódás illúzió kutatása során is felmerült, különösen Richard L.

Tudni kell azt, hogy az alacsony szintű perceptuális tanulás jellegzetessége az ingerspecifikusság. Tehát ha például javulást érünk el egy olyan feladatban, ahol orientációjelzések határozzák meg a detektálandó ingert, a javulás nem fog áttevődni a feladat azon változatára, ahol az orientációt színnel vagy más jelzésekkel helyettesítettük Fiorentini - Berardi,Karni - Sagi, A nagyfokú ingerspecificitás általában azt jelzi, hogy a tanulás plasztikus neuronális változásai alacsony szintű kérgi területeken játszódtak le, ahol az ingerdimenziók még elkülöníthetőek.

Ez a fajta specifikusság nem áll fenn figyelmi vagy motivációs tanulásnál. Kísérletünkben egy új kártyasorozatot vezettünk be, amelyben a kontúr íve színnel, és nem orientációval volt jelezve. Különböző látási funkciók szín által meghatározott kártyák nehézségi foka megegyezett az eredeti kártyák nehézségi fokával. Pár nap gyakorlás után jelentős, orientáció, illetve színspecifikus tanulást figyeltünk meg gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt.

Úgy tűnik, hogy a kontúrészlelési feladatban a tanulás eredménye nem átvihető az irányultságról a színre, ez pedig azt jelzi, hogy a háttérben álló mechanizmusok specifikusan hangolt észlelési mechanizmusok.

különböző látási funkciók

Miért teljesítenek a gyerekek rosszul a kontúrintegrációs feladatban? Az elsődleges látókéreg két-három rétegének vízszintes összeköttetéseiről kimutatták, hogy fejlődésük jócskán belenyúlik a gyermekkorba Burkhalter,sőt emberekben a V1 és V2 közötti visszacsatoló összeköttetések késleltetett, születés utáni fejlődésére is vannak jelek Burkhalter, További kísérletet végeztünk, hogy megállapítsuk, vajon az abszolút kérgi távolságokat áthidaló laterális interakciók hossza korlátozza-e a kontúrintegrációs feladatban nyújtott teljesítményt.

Az orvosi élettan tankönyve

A kísérletben a kontúr elemei közt a távolságot változtattuk, de a viszonylagos zajszintet állandónak hagytuk. Azt találtuk, hogy a Dmin felnőttekben független a kontúrt alkotó elemek távolságától. Ez arra utal, hogy a felnőtteket csak a képi paraméterek jel-zaj arány korlátozzák a vizsgált távolságtartományban, a kérgi interakciók abszolút távolsága viszont nem. Gyerekeknél azonban a kontúrelemek közötti kisebb távolságnál jobb volt a teljesítmény, és a gyermekek és felnőttek közötti különbségek a kontúrészlelésben nagyobb távolságoknál még nagyobbak voltak Kovács et al.

Arra következtettünk, hogy gyerekeknél a hosszú távú interakciók rövidebb téri távolságot hidalnak át, mint felnőtteknél.